Szerződéstől való elállás

Mikor állhat el a vevő a szerződéstől?

Ha a kereskedő az elállási joggal kapcsolatban a szükséges információk mindegyikéről tájékoztatással szolgált, a vevő 14 napon belül indoklás nélkül elállhat a szerződéstől, anélkül, hogy ezért többletköltségek terhelnék:

• áruk esetében a 14 napos időszak akkor veszi kezdetét, amikor a vevő átveszi az árut,

• szolgáltatások esetében pedig akkor, amikor a szerződés megkötésére sor kerül.

Vegyes szerződések

Ha a szerződés tárgya elsősorban áru(k) értékesítése (és a szolgáltatásnyújtás csak másodlagos elem), akkor az elállási jog az áru(k)ra vonatkozik, azaz a vevő az elállási jogával az áru(k) kézhezvételétől számított 14 napon belül élhet. Ha a szerződés tárgya elsősorban szerződésnyújtás (és az áru(k) értékesítése csak másodlagos elem), akkor az elállási jog a szolgáltatásnyújtásra vonatkozik, azaz a vevő az elállási jogával a szerződés megkötésétől számított 14 napon belül élhet.

Ha a 14 napos időszak utolsó napja hétvégére vagy állami ünnepre esik, az időszak automatikusan meghosszabbodik, és a legközelebbi munkanapon ér véget.

Ha a kereskedő nem adja meg az előírt információk mindegyikét a vevőnek, az elállási idő 1 teljes évvel meghosszabbodik. Ha ezen az egyéves időszakon belül a kereskedő maradéktalanul a vevő tudomására hozza a szükséges információkat, a 14 napos elállási időszak ebben az időpontban kezdődik meg.

Milyen kötelezettségei vannak a kereskedőnek, miután a vevő elállt a szerződéstől?

Attól a naptól számítva, hogy értesül arról, miszerint a vevő eláll a szerződéstől, a kereskedőnek 14 napon belül vissza kell térítenie az illetőnek az általa megfizetett teljes összeget (vagy le kell állítania az összeg kifizetését).

A kereskedő mindaddig visszatarthatja a visszatérítést, amíg vissza nem kapja az árut, vagy amíg a vevő bizonyítékot nem szolgáltat arra vonatkozóan, hogy azt ténylegesen visszaküldte a kereskedőnek.

Ki mit fizet?

A vevő viseli az áru visszaküldésének költségét (kivéve ha a kereskedő erről elmulasztotta előzetesen tájékoztatni – ilyen esetben a kereskedőnek kell ezeket a költségeket fedeznie).

A kereskedő cégének kell állnia a szokványos szállítási költségeket (de ha a vevő nem az alapszolgáltatást választotta, hanem annál drágább (pl. expressz) szállítási módot rendelt meg, akkor az ezzel járó többletköltségeket neki kell fedeznie.)

A vevő kötelezettségei

A szerződéstől való elállást megelőzően a vevő megvizsgálhatja a kérdéses árut, hogy meggyőződjön arról, valóban arról a termékről van-e szó, amelyet meg akart rendelni – ezt azonban csak olyan módon és mértékben teheti meg, ahogy azt egy üzletben engedélyeznék a számára.

Ha a vevő a visszaküldést megelőzően használta is az árut, a kereskedő kártalanításra tarthat igényt a használatból eredő értékcsökkenésért.

Az elállási jog gyakorlása szolgáltatási szerződés esetében

Ha a vevő kérésére a kereskedő az elállási időszak letelte előtt kezdte meg nyújtani a megrendelt szolgáltatást – pl. a megrendelt riasztóberendezés beszerelését –, majd a vevő úgy dönt, hogy el kíván állni a szerződéstől, az illetőnek ki kell fizetnie a kereskedőnek az elállás bejelentéséig nyújtott szolgáltatás ellenértékét.

Mikor nem állhat el a vevő a szerződéstől?

Az elállási jogra vonatkozó szabályok alól mindenekelőtt az alábbi esetek jelentenek kivételt:

• Azok a szolgáltatási szerződések, melyek esetében a kereskedő (a vevő hozzájárulásával) maradéktalanul teljesíti a szolgáltatást még mielőtt a vevő úgy dönt, el kíván állni a szerződéstől

• Romlandó árukra (pl. egyes élelmiszerekre) vonatkozó szerződések

• Olyan lezárt csomagolású áruk adásvétele, amelyek higiéniai okokból felbontás után nem küldhetők vissza

• A vevő által megadott jellemzőknek megfelelően elkészített, illetve egyértelműen a vevő személyére szabott áruk adásvétele

• Lezárt csomagolásban leszállított hang-, illetve képfelvételek vagy számítástechnikai szoftverek, ha a kézbesítést követően a vevő felbontja a csomagolást

• Hírlapok, folyóiratok és magazinok adásvétele (az előfizetésekre vonatkozó szerződések esetében azonban továbbra is gyakorolható az elállási jog)

• Szálláshely-, vendéglátó-ipari és szabadidős szolgáltatások, autókölcsönzés – feltéve, hogy a kereskedő vállalta a szerződés meghatározott időpontban, illetve időszakon belüli teljesítését