Fogalom:

Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.

ÁSZF szerződéses tartalommá válása:

Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta.

Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól, kivéve, ha megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről is, amely eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől. Az ilyen feltételek akkor válnak a szerződés részévé, ha azokat a másik fél a külön tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta.

Az a feltétel, amely a vállalkozást a szerződés szerinti főkötelezettsége teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre jogosítja, akkor válik a szerződés részévé, ha azt a fogyasztó - külön tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta. 

Webáruházak ÁSZF-je:

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ektv.) értelmében a webáruház üzemeltetője az ÁSZF-et köteles oly módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi az igénybe vevő számára, hogy tárolja és előhívja azokat. 

Az ÁSZF tárolhatósága biztosított, ha a fogyasztó

• a honlap tartalmát teljes egészében lementheti számítógépére (mentés lehetősége biztosított), illetve

• a honlap teljes tartalmát kinyomtathatja (kinyomtatás lehetősége biztosított), vagy

• az ÁSZF-et egy külön fájlformátumban („pdf” vagy „doc”) letöltheti számítógépére (letöltés lehetősége biztosított). 

Webáruházak tájékoztatási kötelezettsége:

Az Ektv., valamint a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) számos tájékoztatási kötelezettséget ír elő a webáruházak számára.

Ilyen tájékoztatás kötelezettséget előíró rendelkezések találhatóak például az Ektv. 4. és 5. §-aiban, illetve a Korm. rendelet 11. és 15. §-aiban. A vállalkozás a Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésében előírt tájékoztatást – világos és közérthető nyelven – a fogyasztóval közli, vagy azt a fogyasztó számára elérhetővé teszi az alkalmazott távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköznek megfelelő módon. A tartós adathordozón rendelkezésre bocsátott tájékoztatásnak olvashatónak kell lennie. Ha a távollevők közötti, elektronikus úton kötött szerződés a fogyasztó számára fizetési kötelezettséget keletkeztet, a vállalkozás egyértelműen és jól látható módon, közvetlenül a fogyasztó szerződési nyilatkozatának megtétele előtt felhívja a fogyasztó figyelmét a 11. § (1) bekezdés a), e), f), p), q) és r) pontjában meghatározott információkra.

Egy webshopban kötött szerződés megkötését követően – ésszerű időn belül, de a termék adásvételére irányuló szerződés esetén legkésőbb az átadáskor, a szolgáltatásnyújtására irányuló szerződés esetén legkésőbb a szolgáltatás teljesítésének megkezdésekor – a vállalkozás köteles tartós adathordozón visszaigazolást adni a fogyasztónak a megkötött szerződésről. A visszaigazolás tartalmazza a Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatást, kivéve, ha azt a vállalkozás már a szerződés megkötése előtt tartós adathordozón a fogyasztónak megadta.

Az ÁSZF tartalma:

A fentebb kifejtettek alapján tehát a vállalkozás számos dologról köteles tájékoztatást nyújtani a fogyasztó számára. Figyelemmel arra, hogy a legtöbb, kötelezően nyújtandó információ független a webáruházban forgalmazott termékektől (például az üzemeltető adatai), ezért az ÁSZF lehetőség arra, hogy a vállalkozás a tájékoztatási kötelezettsége alá eső adatok java részéről az előírt módon informálhassa a fogyasztót.

A szerződés tartalmi elemei (értelemszerű korlátok között) szabadon állapíthatóak meg. Ilyen főbb területek például:

• a cég fontosabb adatai, elérhetőségei;

• a webáruház használatával, a megrendelési folyamattal kapcsolatos információk (például regisztráció, megrendelés menete, a szerződés írásba foglalt-e, szerződéskötés nyelve, sor kerül-e iktatásra, adatbeviteli hibák javítása, ajánlati kötöttség és visszaigazolás stb.)

• szállítási és fizetési feltételek;

• elállási jogról való tájékoztatás;

• jótállásról, kellékszavatosságról és termékszavatosságról való tájékoztatás;

• jogérvényesítési lehetőségek (ideértve a békéltető testülethez fordulás lehetőségét is).