Az Ektv. szerint a szolgáltatónak az Ektv. 4. §-ában meghatározott adatokat elektronikus úton, közvetlenül és folyamatosan, könnyen hozzáférhető módon kell közzétennie. 

Az Ektv. mellett a Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése szabályozza a szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettséget. Az előzetes tájékoztatás kötelező elemeit közérthetően és pontosan, az igénybe vett távközlő eszköznek megfelelő módon köteles eleget tenni. 

Az Ektv. és a Korm. rendelet alapján a weblapnak előzetesen tájékoztatni kell a fogyasztót: 

• a szolgáltató személyéről,

• az elektronikus szerződés megkötéséről,

• a szerződés tartalmáról és teljesítéséről,

• az egyes termékek tekintetében kellékszavatosságról, termékszavatosságról és jótállásról,

• a panaszkezelési és vitarendezési mechanizmusokról,

• egyéb előzetes tájékoztatási kötelezettségekről. 

Az alábbiakban részletesen ismertetjük, hogy az egyes pontokon belül milyen jogszabályi előírásoknak kell megfelelniük a webáruházaknak. 

1. Az előzetes tájékoztatási kötelezettség a szolgáltató személyére vonatkozóan

Bármely távértékesítési szerződés megkötése előtt a gazdálkodó szervezetnek a saját jogalanyiságára vonatkozó adatokat kell megismerhetővé tennie a fogyasztók általi beazonosíthatósága érdekében, hiszen a szerződéskötés során a fogyasztó nem kerül közvetlenül kapcsolatba a kereskedővel, nem tud meggyőződni annak tényleges létezéséről. A fogyasztónak egy internetes oldalra való belépéskor tudnia kell, hogy – amennyiben szerződéskötésre határozza el magát – mely kereskedővel fog kapcsolatban állni, aki a szerződést teljesíteni fogja. 

Ezek a honlapon közzétett adatok megkönnyítik a fogyasztók számára a szolgáltatóval történő kapcsolatfelvételt és a fogyasztó esetleges jogérvényesítését. 

a) Az előzetes tájékoztatási kötelezettség a szolgáltató nevére vonatkozóan 

Jogszerű a teljes vagy rövidített cégnév, egyéni vállalkozói megnevezés megjelölése. 

b) Az előzetes tájékoztatási kötelezettség a szolgáltató székhelyére vagy címére vonatkozóan 

Ezt a követelményt írja elő a Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésének c) és d) pontja is. 

Jogszerű a szolgáltató cégjegyzék szerinti székhelyéről, illetve egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozói nyilvántartásban megjelölt címről szóló tájékoztatás. 

Megjegyzendő, hogy a Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésének d) pontja a következők szerint fogalmaz: távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót a vállalkozás üzleti tevékenysége helyének postai címéről, és annak a vállalkozásnak a postai címéről, akinek a nevében eljár, akihez a fogyasztó a panaszait címezheti, ha e cím a c) pont szerint megadott címtől eltér. 

c) Az előzetes tájékoztatási kötelezettség a szolgáltató e-mail címére és egyéb elérhetőségére vonatkozóan 

Az e-mail cím kötelező feltüntetése mellett a szolgáltató köteles a kapcsolattartásra szolgáló egyéb elérhetőségi lehetőségeiről is tájékoztatni a fogyasztót, hiszen az Ektv. több kapcsolattartásra szolgáló adatot említ; ezt szabályozza a Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésének c) és d) pontja is. 

Az egyéb elérhetőségi adatok körében a telefonszám vagy a honlapon keresztül kitölthető elektronikus bejelentőlap, formanyomtatvány fogadható el.

Lényeges utalni e körben a Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésének c) pontjára, amelynek értelmében a vállalkozás köteles tájékoztatást nyújtani a telefonszámáról és a telefaxszámáról, amennyiben azzal rendelkezik. 

Jogszerű a szolgáltató kereskedelmi gyakorlata, ha az e-mail cím feltüntetése mellett megadja telefonszámát vagy egy elektronikus bejelentőlapot biztosít (amennyiben telefonszámmal nem rendelkezik) a fogyasztók számára a kapcsolatfelvétel érdekében. 

d) Az előzetes tájékoztatási kötelezettség a szolgáltatót regisztráló hatóság megnevezésére és a regisztrációs számra vonatkozóan 

A gazdálkodó szervezetek a cégbíróságok által a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jönnek létre. Az egyéni vállalkozók tevékenységének megkezdése bejelentés köteles. 

Ezen felül a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény értelmében a kereskedelmi tevékenység folytatásának feltétele az erre irányuló szándéknak a jegyzőhöz történő bejelentése.  

Jogszerű, ha a gazdálkodó szervezet szolgáltató feltünteti honlapján a cégjegyzéket vezető törvényszék cégbíróságának megnevezését és a cégjegyzék számát, egyéni vállalkozó esetén pedig az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Ev. Törvény) 3/A. § (1) bekezdése alapján a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala megnevezését és az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát. Tekintettel arra, hogy az Ev. törvény 10. § (1), illetve (5) bekezdései értelmében az egyéni vállalkozói igazolvány megléte az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és folytatásának nem feltétele, az egyéni vállalkozói igazolvány szám feltüntetésének elmulasztása nem jogsértő. 

Jogszerűen jár el továbbá a gazdálkodó szervezet és az egyéni vállalkozó, amennyiben a fentieken kívül feltünteti a kereskedelmi nyilvántartást vezető jegyző megnevezését, valamint nyilvántartási számát. 

Tekintettel arra, hogy az Ektv. megfogalmazása alapján a fentiekkel összhangban nem követelhető meg gazdálkodó szervezetek esetében a cégjegyzékszám és a kereskedelmi nyilvántartási szám, egyéni vállalkozók esetében pedig az egyéni vállalkozói nyilvántartási szám és a kereskedelmi nyilvántartási szám egyidejű feltüntetése, ezek bármelyikének a honlapon történő feltüntetésével eleget tesz a szolgáltató adatközlési kötelezettségének. 

e) Az előzetes tájékoztatási kötelezettség a szolgáltató tevékenységének engedélyezésére vonatkozóan 

Főszabály szerint önmagában a webáruházak működése és tevékenysége – összhangban az Ektv. 3. §-ában meghatározott, előzetes engedélyezési kötelezettséget kizáró rendelkezésekkel – nem tartozik engedélyezési kötelezettség alá. Amennyiben egyes termékek forgalmazásához általánosságban, azaz a kereskedelem hagyományos (offline) formája esetén is hatósági engedély szükséges, ezekkel az engedélyekkel természetesen a webáruháznak is rendelkeznie kell. 

Jogszerű, ha az engedélyköteles tevékenységet végző szolgáltató honlapján feltünteti a tevékenységét engedélyező hatóság nevét és az engedély számát. 

f) Az előzetes tájékoztatási kötelezettség a szolgáltató adószámának feltüntetésére vonatkozóan 

Jogszerű, ha a szolgáltató honlapján feltünteti magyar vagy európai uniós adószámát. 

g) Az előzetes tájékoztatási kötelezettség a magatartási kódexre vonatkozóan 

A valamilyen magatartási kódexhez csatlakozott szolgáltatók kötelesek honlapjukon külön erre a körülményre is utalni [Ektv. 5. § (2) bekezdés e) pont és Korm. rendelet 11. § (1) bekezdés o) pont]. Amennyiben a szolgáltató önkéntesen alávetette magát egy ilyen szabályzat rendelkezéseinek, és adott esetben a jogszabályi kötelezettségek mellett a fogyasztókkal szemben többletvállalásokat is teljesít, a honlapon közzé kell tenni az erre vonatkozó adatokat, továbbá hogy az elektronikus úton hol férhető hozzá, valamint tájékoztatni kell a másolatkérés módjáról. 

h) Előzetes tájékoztatási kötelezettség a tárhelyszolgáltató adataira vonatkozóan 

A szolgáltató köteles továbbá közzétenni a szolgáltató részére a tárhelyet biztosító, a 2. § l) pont lc) alpontjában meghatározott szolgáltató székhelyét, telephelyét, az elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét, kivéve, ha a szolgáltató részére nyújtott tárhelyszolgáltatás jellegéből adódóan ezek az adatok egyébként is megismerhetőek. 

Valamennyi szolgáltató köteles annak a tárhelyszolgáltatónak a székhelyére, telephelyére, elérhetőségére vonatkozó adatokat feltüntetni, amely számára tárhelyet biztosít, és az igénybe vevő által biztosított információt tárolja kivéve, ha a szolgáltató részére nyújtott tárhelyszolgáltatás jellegéből adódóan az említett adatok egyébként is megismerhetőek. Az elérhetőséggel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címre vonatkozik. 

Jogszerű, ha a szolgáltató legalább a tárhelyszolgáltató székelyhét, telephelyét (ha van) és e-mail címét feltünteti.

2. Az előzetes tájékoztatási kötelezettség az elektronikus szerződés megkötésére vonatkozóan 

a) Az általános szerződési feltételekről szóló előzetes tájékoztatás 

A szolgáltató köteles az Ektv. 5. § (1) bekezdése értelmében a honlapján a szerződések megkötésére és teljesítésére vonatkozó, a szolgáltató által előre, egyoldalúan és több szerződés megkötésének céljából meghatározott Általános Szerződési Feltételeit 

(a továbbiakban: ÁSZF) megjeleníteni és annak tárolását a fogyasztó számára biztosítani annak érdekében, hogy a fogyasztó számára is bizonyítható módon rendelkezésre álljon a szerződéskötés után az adott jogügyletre vonatkozó szerződéses feltételekről és jogszabályi rendelkezésekről szóló tájékoztatás. 

Az ÁSZF tárolhatósága biztosított, ha a fogyasztó

• a honlap tartalmát teljes egészében lementheti számítógépére (mentés lehetősége biztosított), illetve

• a honlap teljes tartalmát kinyomtathatja (kinyomtatás lehetősége biztosított), vagy

• az ÁSZF-et egy külön fájlformátumban („pdf” vagy „doc”) letöltheti számítógépére (letöltés lehetősége biztosított). 

b) A szerződéskötés technikai feltételeiről szóló előzetes tájékoztatás 

Tekintettel arra, hogy a webshopok a legtöbbször speciális elektronikus formanyomtatványokat, az online valóságban esetleg járatlan fogyasztó számára idegen technikai megoldásokat alkalmaznak, az Ektv. 5. § (2) bekezdése alapján a szolgáltatónak egyértelműen kell az igénybe vevőt (fogyasztót) tájékoztatnia a megrendelés elküldését (azaz az ajánlattételt) megelőzően az elektronikus szerződéskötéshez kapcsolódó alapvető tudnivalókról. 

Az elektronikus szerződéskötés lépéseiről szóló tájékoztatás körében: 

Jogszerű a virtuális bevásárlás folyamatának [Ektv. 5. § (2) bek. a) pont] összefoglalása, amely magába foglalja az előzetes regisztrációról, a katalógusban való böngészésről, a termékek kiválasztásáról és kosárba helyezéséről, a kosár tartalmának frissítéséről és törléséről, a teljesítési és szállítási feltételek kiválasztásáról, a pénztárban való fizetésről, a megrendelés (a fogyasztó ajánlatának) leadásáról, valamint a szolgáltató Ektv. 6. § (2) bekezdése szerinti visszaigazolásról szóló tájékoztatást is. 

c) A szerződés alakiságára, iktatására és utólagos hozzáférhetőségére vonatkozó előzetes tájékoztatás 

Jogi szempontból a webáruházban leadott megrendelések (elektronikus megrendelőlapok) nem írásban, hanem ráutaló magatartás (egy ikonra klikkelés) formájában tett jognyilatkozatnak minősülnek. 

Jogszerű, ha a szolgáltató tájékoztat arról, hogy a szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, valamint arról, hogy a szerződés iktatásra kerül-e, továbbá a szerződés esetleges utólagos hozzáférhetőségéről is [Ektv. 5.§ (2) bekezdés b) pont]. 

d) Az adatbeviteli hibák kijavításáról szóló előzetes tájékoztatás 

Jogszerű az adatbeviteli hibák („félrekattintások”) ajánlattételt megelőző azonosításának és kijavításának technikai eszközeiről nyújtott tájékoztatás [Ektv. 5. § (2) bekezdés c) pont] annak orvoslására, ha a fogyasztó tévedésből vagy téves tartalommal küldi meg a szerződés megkötésére irányuló nyilatkozatát. 

e) A szerződés nyelvéről szóló előzetes tájékoztatás 

A szerződéskötés lehetséges nyelveiről való tájékoztatás [Ektv. 5. § (2) bekezdés d) pont] például idegen nyelvű honlapon, határon átnyúló ügyleteknél bírhat jelentőséggel, de ennek hiányában, kizárólag magyar fogyasztókat kiszolgáló webáruházak esetén is kifejezetten utalni kell arra, hogy a szerződés nyelve a magyar. 

Jogszerű, ha a szolgáltató tájékoztat arról, hogy a szerződés nyelve a magyar (vagy bármely más nyelv). 

3. Az előzetes tájékoztatási kötelezettség a szerződés tartalmára és teljesítésére vonatkozóan

a) Előzetes tájékoztatási kötelezettség a termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól 

A vállalkozásnak a webáruház honlapján tájékoztatnia kell a fogyasztókat a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól (pl.: méret, szín, vagy súly), az adathordozónak és a terméknek vagy szolgáltatásnak megfelelő mértékben [Korm. rendelet. 11. § (1) bekezdés a) pont]. 

A fogyasztó a kiválasztott terméket kizárólag a honlapon közzétett fényképen látja, így szükséges, hogy a szolgáltató egy megfelelő tartalmú, specifikus termékleírást is közzétegyen. Ez az adott árutól függ, ide tartozik minden, a kereskedelmi forgalomban lényegesnek tekintett, valamint az áru értékét meghatározó tulajdonság. 

Jogszerű, ha a szolgáltató a szerződés tárgyának lényeges jellemzőiről tájékoztatást ad. 

b) Az áru vagy szolgáltatás ellenértékéről szóló előzetes tájékoztatás 

Az elektronikus kereskedelemben érvényesülő árfeltüntetési szabályok megegyeznek az „offline-analóg” világban alkalmazandó előírásokkal, így a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 14. § (1) és (5) bekezdései alapján a fogyasztót a webáruház honlapján tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról. Az ellenszolgáltatásra, az ellenértékre vonatkozó árfeltüntetési szabályokat az online kereskedelemre vonatkozóan a Korm. rendelet is nevesíti. A 11. § (1) bekezdés e) pontja szerint a vállalkozás a szerződés megkötését megelőzően köteles a fogyasztót tájékoztatni termékért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás adóval megnövelt teljes összegéről vagy – ha az ellenértéket nem lehet előre ésszerűen kiszámítani – annak számítási módjáról, valamint az ezen felül felmerülő valamennyi költségről (így különösen a fuvardíjról vagy a postaköltségről). Ha ezen költségeket nem lehet ésszerűen előre kiszámítani, annak a ténynek a feltüntetéséről, hogy további költségek merülhetnek fel. 

A hivatkozott jogszabályszöveg mellett, amely összhangban áll az Fgytv. 14. § (5) bekezdésével, a szolgáltatónak a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM rendelet (Ár rendelet) 4. §-át (egységár feltüntetése) is be kell tartania.

Az előzetes és pontos árfeltüntetés biztosítja a fogyasztó tájékoztatáshoz való jogát, hogy a megvásárolni kívánt áru költségelemeit megismerve a webáruház kínálatát más kínálattal is összehasonlíthassa, és így valós információk birtokában hozhassa meg ügyleti döntését. 

c) Az ellenértéken felüli (járulékos) költségekről szóló előzetes tájékoztatás 

A fogyasztónak a távértékesítési szerződés megkötése előtt teljes körű ismerettel kell rendelkeznie arról is, hogy az áru vagy szolgáltatás ellenértékén kívül milyen egyéb fizetési kötelezettség terheli majd a szerződés teljesítése során. A Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésének e) pontja alapján a szolgáltatónak már a honlapon egyértelműen és átláthatóan kifejezetten utalnia kell a szállítási és esetlegesen a csomagolásért felszámított költségekre is, hogy a fogyasztó ezekkel a többlet anyagi terhekkel előre számolhasson. 

Továbbá tájékoztatni kell a fogyasztót az ellenértéken felül felmerülő valamennyi költségről (így különösen a fuvardíjról vagy a postaköltségről), vagy ha e költségeket nem lehet ésszerűen előre kiszámítani, annak a ténynek a feltüntetéséről, hogy további költségek merülhetnek fel. 

Jogszerű a szolgáltató kereskedelmi gyakorlata, ha

• a webáruház honlapján a mindenkor aktuális postai vagy futárszolgálati – a megrendelt termékek súlya alapján meghatározott – díjszabást közzéteszi, vagy

• a webáruház honlapján a mindenkor aktuális postai vagy futárszolgálati – a megrendelt termékek darabszáma alapján meghatározott – díjszabást közzéteszi, vagy

• a szállítási költséget rendelési összeghatártól függően határozza meg, vagy

• szállítási költségátalányt tüntet fel. 

d) A teljesítés (fizetés, szállítás) feltételeiről szóló előzetes tájékoztatás 

A járulékos költségekről szóló tájékoztatáshoz szorosan kapcsolódik a teljesítés egyéb feltételeiről való, a Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésének h) pontja szerinti adatszolgáltatás. 

Jogszerű a szolgáltató kereskedelmi gyakorlata, ha

• a szállítási feltételek között minimális rendelési összeghatárt határoz meg a költségek csökkentése érdekében;

• a fizetési feltételek alapján a fogyasztó kizárólag előreutalással egyenlítheti ki a termék árát és a szállítási költséget;

• a teljesítési módok körében postai kiszállítást, futárszolgálati kiszállítást vagy személyes átvételt lehetővé tesz, és arról/azokról előzetesen tájékoztat;

• a fizetési módok körében utánvételes vagy átutalással történő fizetést, esetlegesen áruhitel igénybevételt lehetővé tesz, és arról/azokról előzetesen tájékoztat.

4. Előzetes tájékoztatási kötelezettség a kellékszavatosság és termékszavatosságra, jótállásra vonatkozóan 

A Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésének m) és n) pontjai értelmében a vállalkozásnak tájékoztatnia kell a fogyasztót a kellékszavatosságra és a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségről, valamint a jótállás fennállásáról és annak feltételeiről. 

a) A Korm. rendelet 11. § (5) bekezdése értelmében a kellékszavatosság, termékszavatosság és jótállás fogalmakat pontosan és megfelelően kell használni, úgy hogy a fogalmak közötti különbség a fogyasztó számára világos és egyértelmű legyen. 

Jogszerű, ha a fogalmakat pontosan és megfelelően használja a vállalkozás, a jogintézmények közötti különbséget a fogyasztó számára világossá és egyértelművé teszi, továbbá ha a Korm. rendelet 3. mellékletében foglalt mintatájékoztatót használja. 

b) Megjegyzés: a termékszavatosság jogintézményét az új Ptk. vezette be. 

c) Kötelező jótállás esetén az egyes tartós fogyasztási cikkeknél (pl.: műszaki cikkek) a jótállási rendelet előírásait célszerű az írásbeli megerősítésben megfelelő módon összefoglalni. 

Jogszerű, ha a tájékoztatás tartalmazza

• a fogyasztót megillető garanciális jogokat,

• az 1 éves jótállási határidőt,

• a jótállási jegy szerepét, valamint

• utalást arra, hogy a kötelező jótállás megléte nem érinti a fogyasztó törvényből eredő egyéb (például szavatossági) jogait.

5. Előzetes tájékoztatási kötelezettség panaszkezelésre és vitarendezési mechanizmusra vonatkozóan 

A panaszkezelés módjáról is előzetesen kell tájékoztatni a fogyasztót [Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésének h) pontja]. 

A Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésének v) pontja továbbá előírja a vállalkozás számára, hogy a jogszabályi előírás vagy a vállalkozás döntése alapján a vállalkozásra nézve kötelező peren kívüli panaszkezelési mód és vitarendezési mechanizmus igénybevételének lehetőségéről, valamint az ehhez való hozzáférés módjáról tájékoztassa a fogyasztót. 

E körben fontos utalni az Fgytv. 29 . § (11) bekezdésére, amely alapján a vállalkozást a békéltető testületi eljárásban együttműködési kötelezettség terheli, ennek keretében köteles a törvényben rögzített tartalommal és határidőn belül válasziratát megküldeni a békéltető testület számára. Az 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti online vitarendezési platform alkalmazásának kivételével a vállalkozás a meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani köteles. Amennyiben a vállalkozás székhelye vagy telephelye nem a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyébe van bejegyezve, a vállalkozás együttműködési kötelezettsége a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki. 

Figyelemmel tehát az Fgytv. alapján a vállalkozásokat békéltető testületi eljárásban terhelő együttműködési kötelezettségre, a Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésének v) pontja tekintetében elmondható, hogy létezik a vállalkozás részére kötelező alternatív vitarendezést előíró jogszabályi rendelkezés.

A Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésének w) pontja írja elő a vállalkozás számára az arra vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget, hogy a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, továbbá a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevéről és székhelyének postai címéről informálja a fogyasztókat.  

Az Fgytv. 17/ A. § (1)-(2) bekezdései előírják továbbá, hogy a vállalkozás köteles a fogyasztót tájékoztatni

a) a székhelyéről,

b) a panaszügyintézés helyéről, ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével,

c) a panaszkezelésnek az adott tevékenység, kereskedelmi forma vagy módszer sajátosságaihoz igazodó módjáról, valamint

d) a panaszok közlése érdekében a vállalkozás vagy a vállalkozás 17/B. § szerinti ügyfélszolgálatának levelezési címéről és – ha a panaszokat ilyen módon is fogadja – elektronikus levelezési címéről, illetve internetes címéről, telefonszámáról.

A tájékoztatásnak fogyasztói jogvita esetén ki kell terjednie a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testületekhez való fordulás lehetőségére, valamint tartalmaznia kell a békéltető testület székhelyét, telefonos elérhetőségét, internetes elérhetőségét és levelezési címét. A békéltető testületekről történő tájékoztatási kötelezettséget világosan, érthetően és könnyen elérhető módon kell teljesíteni, internetes honlappal rendelkező vállalkozás esetén a honlapon, honlap hiányában az általános szerződési feltételekben, általános szerződési feltételek hiányában pedig külön formanyomtatványon. Amennyiben a webáruház üzlettel rendelkezik, az előzőek szerinti tájékoztatást jól láthatóan és olvashatóan kell megadni az üzletben.

A fentiek alapján jogszerűen jár el a vállalkozás, ha valamennyi békéltető testület elérhetőségéről tájékoztatást ad.

Ezen felül az 524/2013/EU rendelet 14. cikke az alábbiakat írja elő:

(1) Az Unióban letelepedett, online adásvételi vagy szolgáltatási szerződésekben érintett kereskedőknek, valamint az Unióban letelepedett olyan online piacoknak meg kell jeleníteniük a honlapjukon az online vitarendezési platformra mutató elektronikus linket. Ennek a linknek a fogyasztók számára könnyen elérhetőnek kell lennie. Az online adásvételi vagy szolgáltatási szerződésekben érintett, az Unióban letelepedett kereskedőknek meg kell adniuk az e-mail címüket is.

(2)   Az Unióban letelepedett, online adásvételi vagy szolgáltatási szerződésekben érintett azon kereskedőknek, akik kötelesek egy vagy több alternatív vitarendezési fórumot igénybe venni a fogyasztókkal fennálló vitáik rendezéséhez, vagy erre kötelezettséget vállalnak, tájékoztatniuk kell a fogyasztókat az online vitarendezési platform létezéséről, valamint arról a lehetőségről, hogy az online vitarendezési platform felhasználható a vitáik rendezéséhez. Emellett az online vitarendezési platformra mutató elektronikus linket kell megjeleníteniük honlapjukon, illetve, ha az ajánlatot e-mailben teszik, akkor az adott e-mailben. Ezt az információt fel kell tüntetni adott esetben az online adásvételi vagy szolgáltatási szerződés általános feltételei között is.

Jogszerű tehát, ha a vállalkozás a link elhelyezésén túlmenően tájékoztatást ad az online vitarendezési platform létezéséről, valamint arról, hogy az online vitarendezési platform felhasználható az online adásvételi és szolgáltatási szerződésekből eredő fogyasztói jogviták rendezéséhez.

6. Egyéb előzetes tájékoztatási kötelezettségek 

A Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése értelmében szerződéskötés előtt a vállalkozásnak - az előzőekben kifejtetteken túl - az alábbiakról kell tájékoztatnia a fogyasztót: 

1. az értékesítés utáni ügyfélszolgálati és egyéb szolgáltatásokról;

p) határozott időre szóló szerződés esetén a szerződés időtartamáról, határozatlan időre szóló szerződés esetén a szerződés megszüntetésének feltételeiről;

q) a határozott időre szóló olyan szerződés esetén, amely határozatlan időtartamúvá alakulhat át, az átalakulás feltételeiről, és az így határozatlan időtartamúvá átalakult szerződés megszüntetésének feltételeiről;

r) a fogyasztó kötelezettségeinek szerződés szerinti legrövidebb időtartamáról;

s) a fogyasztó által a vállalkozás kérésére fizetendő vagy biztosítandó letét vagy egyéb pénzügyi biztosíték nyújtásáról és annak feltételeiről;

t) a digitális adattartalom működéséről, valamint az alkalmazandó műszaki védelmi intézkedésről;

u) a digitális adattartalom hardverrel és szoftverrel való együttműködési képességéről a vállalkozástól ésszerűen elvárható ismereteknek megfelelően. 

A fenti információkról természetesen csak abban az esetben várható el a tájékoztatás adása, amennyiben azok relevánsak az adott webáruház vonatkozásában, vagyis például a t) és az u) pont szerinti tájékoztatás akkor szükséges, ha a vállalkozás digitális adattartalmat árul. 

Figyelemmel arra, hogy a cél, egy klasszikus (minta)webáruház létrehozása, a jelen pontban felsoroltak közül feltehetően csak az r) és az s) pontokban megjelölt szempontok nem lesznek relevánsak.